Szerencsés Dániel - NFI (2024)

Sándor Pál érzékeny filmje ’56-ról, amely a forradalom apropóján szól az örök kérdésről: menni vagy maradni?

színes magyar játékfilm, 1982, rendező: Sándor Pál

író: Mezei András, forgatókönyvíró: Tóth Zsuzsa, operatőr: Ragályi Elemér, vágó: Kármentő Éva, zene: Selmeczi György, főszereplők: Rudolf Péter, Margitai Ági, Major Tamás, Zsótér Sándor, Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari, 89 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Szerencsés Dániel - NFI (1)

Miről szól?

Szerencsés Dániel (Rudolf Péter) és barátja, Angeli Gyuri (Zsótér Sándor) ’56 decemberében úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. Dániel a Bécsbe távozó szerelme után siet, Gyurinak pedig menekülnie kell, mert a forradalom alatt részt vett az utcai harcokban.

Mitől különleges?

Az ’56-os forradalom után körülbelül 200 ezer ember hagyta el Magyarországot. A Szerencsés Dániel nem a harcokról, a forradalomról, hanem annak utóhatásáról és erről az emigrációs hullámról szól. Sándor Pál rendezőnek a történelmi háttér apropó arra, hogy feltehesse a szocializmusban és napjainkban is újra aktuális kérdést: menni vagy maradni? A rendező a saját életéből merített ihletett: ’56 decemberében ő is ott állt a Keleti pályaudvaron a Bécsbe készülő tömegben, de végül nem szállt fel a vonatra. Filmjével azt akarta megfogalmazni, mi köti Magyarországhoz, miért nehéz itt hagyni a hazát. A film naiv főhőse, Szerencsés Dániel is ezzel a kérdéssel küzd, de ő még nem képes tudatosan megfogalmazni a válaszokat, csak érzi, hogy valami ideköti: az ismerős ízek, szagok, emberek, a nyelv, a kultúra.

A film gazdag tárházát nyújtja a Magyarországot elhagyó karaktertípusoknak. Sándor Pál erénye, hogy beszédes arcokat, nagyszerű színészeket talált ehhez az áttekintéshez. Nagy felfedezése a főszerepeket játszó páros, a később színházrendezőként ismertté vált Zsótér Sándor (Angeli Gyuri) és az akkor főiskolás Rudolf Péter (Szerencsés Dániel).

Szerencsés Dániel - NFI (2)

Menni vagy maradni?

Hogyan készült?

Sándor Pál Mezei András azonos című kisregényét vitte filmre állandó alkotótársaival, Tóth Zsuzsa forgatókönyvíróval és Bíró Zsuzsa dramaturggal, de a könyvből csak a neveket és az alapszituációt tartották meg. Rudolf Péterre a Cha-cha-cha (Kovácsi János) című 1982-es filmben, Zsótér Sándorra pedig abban a dramaturgosztályban figyelt fel Sándor Pál, amelyikbe Bíró Zsuzsa fia is járt. A forgatókönyv folyamatosan alakult a forgatáson: éjszakánként Sándor Pál a két Zsuzsával újraírta a másnapi jeleneteket az alapján, hogy mi működött a forgatáson és mely színészek között volt a legerősebb a kémia.

A Szerencsés Dániel fél évig be volt tiltva, mert az elfogadó bizottság több kifogást is emelt a film ellen. Nehezményezték, hogy az egyik főhőse forradalmár, hogy a fiúk heccelik a Magyarországon állomásozó orosz katonákat, és hogy a film végén a vonat berohan egy alagútba, amit feltehetőleg az ’56 utáni Kádár-korszak kritikájaként értelmeztek. A filmben végül csak az orosz katonák jelenetét kellett megvágni, amelyben Szerencsés Dániel azt mondja az oroszoknak, hogy „Örültünk, amikor bejöttetek, de csak ’45-ben”. (A forgatókönyvben eredetileg ledobták a fiúkat az oroszok a teherautóról, amire felkéredzkedtek.)


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Szerencsés Dániel

máig az egyik legszebb és aktuális kérdésfeltevése miatt az egyik legjobb ’56-os filmünk.

Az 1983-as Filmszemléről a fődíjat, a cannes-i filmfesztiválról a kritikusok díját vitte el (FIPRESCI-díj). Utána sorra készülhettek a nyolcvanas években az 1956-ról szóló vagy a forradalmat érintő filmek: Szamárköhögés, A másik ember, Eldorádó. Bár ’56 a szovjet megszállással együtt tabutéma volt a magyar filmben, a nyolcvanas évektől enyhült a cenzúra, és a rendezők elmesélhették magántörténeteiket a forradalomról.


Egy emlékezetes jelenet

A vonaton a külföldre tartó (disszidáló) emberek széles panoptikumát tárja elénk a rendező. A vonat egyszerre eszköze és szimbóluma az emigrációnak: benne a társadalom számos rétege sűrűsödik össze. Van, aki a jobb élet reményében igyekszik nyugatra, van, aki a rendszer elől menekül, s van, akit az örökös politizálás nyomaszt. A vonat zártsága, zsúfoltsága egyben a rendszer fojtogató levegőjét is megteremti, amelyből nézőként is szabadulni szeretnénk. Az összekovácsolódott utasok egyként éneklik el a Himnuszt, amely a magyarországi életeket, egzisztenciákat hátrahagyva különösen megható. Ebben a jelenetben hangzik el a film egyik kulcsmonológja is: „Itt muszáj hazudni. De legalább be kellett volna tartani a játékszabályokat. Minden hazugsághoz kellett volna legalább egy kacsintás. Hogy mi is tudjuk, ők is tudják. Legalább azt tudatták volna velünk, hogy nem vagyunk hülyék. Csak szerencsétlenek.”

A stáb a vonatút felvételével kezdte a film forgatását. Sándor Pál azt mondta a színészeknek, hogy aki jó, azt magával viszi a szállodába, ahol a film harmadik harmada játszódik. Ragályi Elemér szűk térben mozgó operatőri munkája (különösen a hosszú snittben felvett pályaudvari jelenet, amelyben a tömeg felszáll a vonatra) operatőri bravúr.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

A rendező

Szerencsés Dániel - NFI (3)

Sándor Pál 2011-ben (MTI Fotó/ Kallos Bea)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Szerencsés Dániel - NFI (4)

Tervező: Pócs Péter (forrás: NFI)

Szerencsés Dániel - NFI (2024)
Top Articles
Latest Posts
Recommended Articles
Article information

Author: Delena Feil

Last Updated:

Views: 5758

Rating: 4.4 / 5 (65 voted)

Reviews: 80% of readers found this page helpful

Author information

Name: Delena Feil

Birthday: 1998-08-29

Address: 747 Lubowitz Run, Sidmouth, HI 90646-5543

Phone: +99513241752844

Job: Design Supervisor

Hobby: Digital arts, Lacemaking, Air sports, Running, Scouting, Shooting, Puzzles

Introduction: My name is Delena Feil, I am a clean, splendid, calm, fancy, jolly, bright, faithful person who loves writing and wants to share my knowledge and understanding with you.